Pihiszuszi Utazási Iroda

Csehországban a húsvétot megelőző csütörtököt Zöldcsütörtöknek (Zelený čtvrtek) is nevezik, ilyenkor csupa zöldfélét illik enni (spenótot, sóskát, káposztát, borsót), egészségünket biztosítandó.

Bizonyos sörgyárak (pl. a Starobrno) szupertitkos technológiával zöld színű sört gyártanak, melynek színét különböző gyógynövények, illetve csalán hozzáadásával érik el. Nagyszombaton a legények fűzfaostorokat fűznek, a leányok pedig tojást festenek, sütnek-főznek. Majd estére, böjttöréskor édes kelt tészta és bárányhús kerül az asztalra, illetve bárány alakú sütemény (beránek). Húsvétvasárnap (Boží hod velikonoční)az ünnepi asztal körül összegyűlik a család, terítékre kerülnek a hagyományos ételek: tojás, bárány, friss kenyér, bor, sütemények és sok más különlegesség. Húsvét hétfőjén, azaz Červené pondělín, a hagyomány szerint a fiúk fűzfavesszőkkel köszöntik a lányokat, korán reggel érkezve, hogy a rituális vesszőzés révén egészséget és szerencsét hozzanak nekik. A vizesvödörrel való locsolkodás a cseheknél is dívik, cserébe piros tojást, édességet, itókát kapnak.

Lengyelországban a húsvéti időszak (Wielkanoc) rendkívül fontos, mélyen vallásos és ugyanakkor vidám, közösségi esemény. A nagyböjtöt követően virágvasárnappal kezdődik az ünnepi időszak, amikor a hívők pálmaágakat – vagy inkább azok helyi megfelelőit, díszes, színes „palma wielkanocna”-kat – visznek a templomba. Nagyszombaton különösen népszerű hagyomány a „święconka”, amikor az emberek ételekkel (főtt tojás, sonka, kenyér, torma, só, kalács) töltött kosarat visznek a templomba megszenteltetni. Húsvétvasárnap reggel az egész család közösen fogyasztja el a megszentelt ételeket, és ezzel hivatalosan is megtörik a böjtöt.

A tojásfestés itt is fontos szerepet kap, de különösen népszerűek a kézzel díszített „pisanki” tojások, amelyek gyakran bonyolult mintákat, motívumokat viselnek. Húsvét hétfőn jön a lengyelek egyik legvidámabb hagyománya, a „Śmigus-Dyngus”, azaz a locsolkodás napja, amikor vödrökből, locsolókból vagy épp vízipisztolyból öntik nyakon a fiúk a lányokat. Ennek célja a termékenység, az egészség és a megtisztulás elősegítése és persze a jókedv, nevetés.

Oroszországban – az ortodox keresztény hagyomány szerint – a húsvét (Pасха) az év legnagyobb és legörömtelibb ünnepe. A julianus naptár miatt ők is gyakran más időpontban tartják, mint a nyugati országok. A hívők a böjt végén, nagyszombat éjjel részt vesznek a húsvéti éjféli liturgián, amelynek csúcspontja a „Krisztus feltámadt!” („Христос воскрес!”) köszöntés és az arra adott válasz: „Valóban feltámadt!” („Воистину воскрес!”).

A húsvéti asztalra kerülő ételek különleges jelentéssel bírnak. A kulics nevű, mazsolával és cukormázzal készült kalácsot, valamint a túróalapú, édes paszha süteményt megszentelik, mielőtt elfogyasztanák. A piros tojások szimbolikája itt is kiemelkedő; a tojásokat díszítik, majd összekoccintják egymással, és megkezdik a vidám ünneplést.

A szerbek húsvétját – az ortodox keresztény hagyomány szerint – a julianus naptárhoz igazítják, így gyakran egy-két héttel a nyugati húsvét után ünneplik. A húsvét (Vaskrs vagy Uskrs) az év egyik legnagyobb ünnepe, amelyhez szigorú böjt, vallásos szertartások és családi rituálék kapcsolódnak.

Nagypénteken a templomokban különleges szertartás keretében Jézus sírját jelképező kendőt (plaštanica) állítanak ki, amelyet a hívek virágokkal díszítenek és körbejárnak. Nagyszombaton éjszaka tartják az éjféli liturgiát, amikor a hívők gyertyákkal várják Krisztus feltámadásának hírét.

A húsvéti asztal elmaradhatatlan eleme a pirosra festett tojás, mely az életet és Krisztus vérét szimbolizálja. Az első piros tojást különleges jelentőség övezi: ezt „őrtojásnak” (čuvarkuća) hívják, és egész évben megőrzik a ház védelmére. A tojásokat aztán összekoccintják – akié épen marad, az lesz a „győztes”.

A családi étkezés kiemelt esemény, jellemző fogás a bárány, a sonka, a házi kenyér, a kalács és különféle sütemények. A vallási szertartások és az ünnepi étkezés mellett a szerb húsvétot inkább csendes, bensőséges hangulat jellemzi, kevésbé jellemzők a zajos, népszokásokkal teli rituálék, mint más szláv országokban.

Horvátországban a húsvéti ünnepekhez gazdag vallási és népi hagyományok kapcsolódnak. A húsvétot megelőző nagyböjt idején sokan tartózkodnak a hús fogyasztásától, és lelkileg is készülnek az ünnepre. Nagyszombaton az emberek a templomba visznek kosarakban ételt, – sonkát, tojást, kalácsot – amit a pap megszentel, és emellett gyakran tűzszentelést is tartanak. A tojásokat természetes anyagokkal festik, és nem ritkán jókívánságokat, vallásos idézeteket írnak rájuk. Húsvét vasárnapján a család közösen fogyasztja el a megszentelt ételeket, és az ünnep bensőséges, családias hangulatban telik. A Hvar szigetén évszázadok óta megrendezett „Za križen” körmenet egy különleges, egész éjszakás zarándoklat, amely a hit és a hagyományok mély gyökereit mutatja meg. Ez az esemény ma már az UNESCO szellemi kulturális örökségének része.

A szláv húsvéti hagyományokban keveredik a keresztény liturgia, a népi örökség és az évszakváltás öröme. Miközben minden ország saját szokásokat ápol, a közös alapértékek – a közösség, az emlékezés és a tavasz ünneplése – erősen összekötik őket. Ezek nemcsak a múlt öröksége, hanem élő hagyományként továbbra is formálják a mai közösségeket, és talán minket is közelebb visznek egymáshoz.

Olvasóinknak mi is kedveskedünk egy piros tojással: aki ajánlatkérésében a HÚSVÉT7 kódra hivatkozik, annak 2025.05.01-ig 7%-os kedvezményt biztosítunk saját szervezésű horvátországi szálláshelyeink árából.

Ajánlatot kérni az info@pihiszuszi.hu e-mail címen tudsz.