Közép-Dalmácia
A Krka folyótól délre húzódik, a Makarskai riviéráig. Legfőbb jellemzője a karszt, méghozzá a mostohább fajtájából való, ahol ritka kincs az édesvíz. Az egyetlen kivétel a Cetina folyó, amely festői kanyont alkotva verekszi át magát a sziklákon, míg eléri a tengert Omiš alatt. A térséget földközi-tengeriéghajlat uralja, száraz és forró nyarakkal és enyhe, esős telekkel.
A régió közigazgatási, gazdasági, kulturális és idegenforgalmi központja Split, ahova ha másért nem, a Diocletianus-palotáért és a Meštrović-múzeumért mindenképp érdemes ellátogatnia annak, aki a környéken nyaral. A másik nevezetes látnivaló a világörökség részét képező Trogir városa, amelynek óvárosa nemcsak Horvátország, hanem egész Dél-Európa legjobban megőrzött középkori épületegyüttese.
A Közép-dalmáciai szigetek már nagyobbak, s távolabb is esnek egymástól, ugyanakkor dúsabb növényvilág borítja őket, mint a parti hegyeket. Mivel a köztük húzódó csatornák igencsak szélesek, szabadon jár-kell rajtuk a szél, jókora hullámokat kavarva. A legnagyobb szigetek: Brač, Hvar, Vis, Šolta, Čiovo és Biševo. Brač a kövéről híres – ebből épült a Diocletianus-palota és a washingtoni Fehér Ház –, Hvar a legrégibb horvát kőszínházáról, Vis – a parttól legtávolabb eső sziget – az érintetlen természeti környezetéről, Čiovo Trogir városáról, Biševo pedig csodálatos barlangjáról.
Közép-Dalmácia egyik büszkesége a Makarskai riviéra – olyan nevezetes fürdőhelyekkel, mint Brela, Baška voda, Tučepi vagy maga Makarska, amelynek borókaerdővel szegélyezett homokos strandjai sok kisgyermekes családot vonzanak ide. A természetjárást és hegymászást kedvelőknek is figyelmébe ajánljuk Makarskát, hiszen a fölötte emelkedő Biokovo hegység és a területén létesített botanikus kert megannyi túrázási lehetőséget kínál.
