Gasztronómia
A horvát konyhaművészet az ország történelméhez hasonlóan változatos képet mutat. Egy étteremben ülve az étlap böngészésekor a gazdag kínálatban tetten érhetjük a környező nemzetek horvát konyhára tett hatásait. Felfedezhetjük benne a magyar, az osztrák és az olasz konyha ízvilágát, amely nemhogy elnyomná, inkább színesíti, gazdagítja a már önmagában is pompás horvát konyhát. Varietas delectat (a változatosság gyönyörködtet) mondja a latin szólás, s ez a sokszínűség lehetőséget ad rá, hogy mindenki megtalálja benne a maga kedvencét. Induljunk hát el a horvát tengerparton és fedezzük fel a horvát gasztronómia világát!
Az ország belsejében tápláló húsételekkel, pörköltekkel, levesekkel, finom süteményekkel találkozunk, míg a partvidéken a tenger gyümölcsei árasztják el az étlapot, s ezen nincs mit csodálkozni.
A partvidék kínálata egyértelműen mediterrán jellegű, domináns alapanyagai a hal, az olívaolaj, a fokhagyma és a sokféle fűszernövény, friss és szárított formában. Ugyanakkor méltán egyeduralkodó a tenger gyümölcseinek óriási kínálata, hiszen ezek a különleges étkek itt a legfinomabbak, mivel a mediterrán vizek legtisztábbikából érkeznek.
Horvátországban szokás az étkezések előtt felhörpinteni egy pohárka röviditalt. A híresebb italok közé tartozik a šljivovica (szilvapálinka), a trvarica (gyomorkeserű), a vinjak (konyak), a likőrök, mint a zadari maraschino (cseresznyelikőr), valamint a prošek (aszúszerű desszertbor) és a pelinkovac (ürmöspálinka).
Az étkezések első fogása általában tésztaféle vagy rizot prstac (rizottó a tenger gyümölcseivel) vagy škampi na buzaru (saját levében főtt garnélarák), esetleg tintahal újhagyma salátával vagy spagettivel.
Az Isztriai félszigeten gyakran esznek manestrát (zöldségleves babbal), amely az olasz minestronehoz hasonlít. Igazi különlegességnek számít az étlapon az isztriai tartuf (szarvasgomba), melynek íze vetekszik a francia és olasz szarvasgombáéval. S ha előételként húsra vágyunk, ne hagyjuk ki a fenséges pršutot, vagyis a dalmát füstölt sonkát, melyet paški sirrel (pagi sajttal) és olajbogyóval kínálnak, és a hosszú ideig tartó érlelésnek köszönheti különleges aromáját.
A tengerparti főfogás lehet riba vagy lignje na žaru (grillezett hal vagy tintahal), - blitvával (mángold), melyet burgonyával, olívaolajjal és fokhagymával tálalnak. Választhatjuk a különleges crni rizot-ot, azaz fekete színű rizottót, mely színét a tintahal levéből nyeri. Akkor sem csalódunk, ha a škampi rizot-ot választjuk, melybe a garnélarák húsos farkát főzik. A tenger gyümölcsei az olívaolajjal harmonikusan kiegészítik egymást. Páratlan élményt nyújtanak a mártások is, melyeket bátran kitunkolhatunk a friss kenyérrel.
Az étlapok elengedhetetlen szereplői a magyar szájnak is ismerős ízvilágú húsos ételek, mint a čevapčići (darált húsból készült kolbászkák), vagy ražnjiči (rablóhús-féle). A húsok mellé friss salátát ajánlunk, melyet borecettel és olívával bolondíthatunk meg.
Ha a tengerpart felé igyekezvén letérünk az autópályáról a kacskaringós régi útra, finom illatok csapják meg az orrunkat az út mentén nyárson piruló janje (bárány) és odojak (malac) illata. Olyan fogások ezek, melyeket szintén vétek lenne kihagyni az éhes utazónak.
Közép-Horvátországban érhetjük tetten a már említett országok hatásait az étlapon, kalóriadús, fűszeres, szaftos ételek formájában. Érdemes megkóstolni a varaždini mlincit, amely, pulykából, kacsából vagy libából készült ízletes pástétom, Zágrábba érve pedig a zagrebačka šniclát – sonkával, sajttal töltött panírozott borjúsültet. A gulašt régi jó ismerősként üdvözölhetjük itt is, zárásként pedig megkóstolhatjuk a palačinket, melyet gazdag töltelék választékkal kínálnak. A magyaros hatás Szlavóniában érvényesül erőteljesebben, ahol igen kedvelt fogás a Dunából, Drávából kifogott ponty vagy csuka, kondérban, paprikás fűszeres lében elkészítve. Ez a táj a hazája a pirospaprikás, fokhagymás kulennek, szlavón kolbásznak, és a különféle vadból készült étkeknek.
Ha jóllaktunk a kiválasztott étteremben, térjünk be egy kavanába, vagyis kávézóba egy erős presszókávéra. Kérhetjük tejjel vagy koffeinmentesen, de választhatunk cappucinót is, és megkóstolhatjuk az olaszos makkijatót is.
Az étkezésekhez igyunk sört vagy bort. A sörök közül a zágrábi Ožujsko-t és a karlovaci Karlovačko-t ajánljuk. A horvát borok igazán finomak, minden régiónak megvan a maga jellegzetes bora. Az Isztrián és a Kvarner-öbölben termesztik a žlahtina-t, Poreč környékén a cabernet és terrano fajtákat. A legrégebbi bortermesztési hagyományokkal azonban Dalmácia rendelkezik, a táj kiemelkedő borai: pošip és grk (Korčula), dingač és postup (Pelješac), plavac (Brač) és a dubrovniki malmsy. A helybéliek a borokat vízzel hígítva fogyasztják. Kívánjuk egészségükre egy živelji-vel, de mi magunk igyuk tisztán!
Ebéd utáni sétánk során feltétlenül kóstoljuk meg a štruklit (főtt vagy/és sült édes túrós sütemény), egy jó kis palacsintát, vagy a horvát sladoled-ot (fagylalt) – nem fogjuk megbánni!
